Üvöltő, haragos férfi képéről egy radíros végű ceruza eltünteti a szájat, a harag nyomait.

„A harag és a düh erőt ad ugyan a testnek, de elernyeszti a szellem izmait, s az elménk minden próbálkozását legyengíti és hatástalanná teszi.” Mondta ezt Jonathan Swift bölcsen egykor. A düh valójában a haragból táplálkozik, hiszen a dühöt mint érzést a növekvő harag érzésekor tapasztalhatja meg valaki. A düh egy negatív érzelem, amely akár erőszakos cselekedet végrehajtására is sarkallhatja az illetőt, hiszen a dühös személy képtelen józanul, racionálisan gondolkodni és nem tud ebben az állapotában megfelelően kommunikálni – így érvelni sem – azzal a személlyel, akivel haragban áll. A düh gyakran jellemzi a depressziós és szorongó embereket. A düh adrenalint szabadít fel az emberi szervezetben. Dan Schmidt szerint: „Ha a düh és az adrenalin egyesül, emberfeletti erejű vadállattá változtathat egy embert.”

Amikor valaki dühös lesz, akkor gyakran mondjuk azt, hogy elborult az agya. Vagyis az illető se nem lát, se nem hall ilyenkor, csak mantrázza a magáét és egyáltalán nem érdekli a másik mondandója, véleménye. Előfordul, hogy az arca kipirul, testének minden porcikája remegni kezd, elkezd verejtékezni és egyre szaporábban ver a szíve.

Több kutatást is végeztek azzal kapcsolatban, hogy mi a legjobb magának az embernek, ha elnyomja a benne tomboló dühöt, vagy ha kiadja magából a mérgét. Valójában mindkettő egészségromboló hatással bír, tehát mindenkinek, aki dührohamokkal küzd, kezeltetnie kellene magát. Amerikában azt vizsgálták, hogy a dühnek mint negatív érzésnek milyen egészségügyi hatásai vannak. A vizsgálat során megállapították, hogy a harag és a düh a szív egészségére van elsősorban negatív hatással. A kutatás negyven évig zajlott. A kutatásban résztvevők között háromszor magasabb volt a szívbetegségek és a szívinfarktus kialakulásának a kockázata, mint azok körében, akik higgadtan voltak képesek kezelni a stresszes helyzeteket. A kutatás azt is bebizonyította, hogy a férfiak sokkal hajlamosabbak voltak a düh miatt kialakult agresszív viselkedésre, mint a gyengébbik nem.

Egy New Yorkban élő professzor, Dr. John E. Sarno szerint pedig akkor is kialakulhat szívbetegség és magas vérnyomás, ha a dühünk nem kerülhet felszínre, vagyis elnyomjuk azt magunkban. De nemcsak a szívbetegségek kockázata nő meg ebben az esetben, hanem legyengülhet az immunrendszer is, amely hajlamosabbá tehet bennünket a különféle fertőzésekre és egyéb betegségekre is. Ilyenek lehetnek például a mentális vagy idegrendszeri megbetegedések. A düh mindezeken kívül még a gyógyulásunkat is meggátolja, illetve jelentősen lelassítja azt.

Azoknak a személyek, akik nem tudják a dühüket kordában tartani, kezelésre van szükségük. A viselkedés- és a kognitív terápiák során a dühvel küzdő egyének megtanulják kezelni a bennük tomboló dühöt, és olyan technikákat sajátítanak el, amely lehetővé teszik, hogy a problémáikat negatív érzések és tettek nélkül rendezzék.

Hagyjon választ!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*