Vékony, barna kenyérből készült szendvics vastagságának megmérése egy fém eszközzel.

Bizonyára sokat hallottad már azt a kifejezést, hogy kalória. De mit is kell pontosan tudnunk róla? A kalória az energia mértékegysége. A 19 században vezették be a fogalmat és a hő mérésére alkalmazták. Egy kalória ugyanis egy grammnyi víz hőmérsékletét egy Celsius fokkal képes megemelni. De mi közünk van nekünk mindehhez, vagyis a kalóriához? Az emberi szervezetnek energiára van szüksége a mindennapi tevékenységeinek elvégzéséhez és alapvetően az emberi szervezet működéséhez is. A mindennapi étkezéseinkkel kalóriát viszünk be a szervezetünkbe. Ha valaki naponta túl sok kalóriát fogyaszt, akkor a felesleg zsír formájában fog elraktározódni, viszont ha a bevitt kalóriamennyiség nem elegendő, akkor a testünk zsírtartalékai fognak megcsappanni, amelynek fogyás lesz az eredménye.

Egyes feltételezések szerint tehát mindennap számolgatnunk kell a bevitt kalóriákat, hogy ne hízzunk el. Az emberek kalóriaszükséglete eltérő, hiszen ez függ az életkortól, a nemtől, a fizikai állapottól és még az egészségi állapottól is. Amikor valaki fogyókúrázik, akkor 1200 kalóriánál többet nem vihet be a szervezetébe. Ez csak akkor eredményez hosszú távon sikereket, ha a fogyókúrázó személy gondosan ügyel arra, hogy tápanyagban gazdag ételeket fogyasszon, amelyek emellett a jóllakottság érzetét biztosítják és még egészségesek is. Ilyenek például a gyümölcsök, a zöldségek, a teljes kiőrlésű termékek, a szárnyasok vagy a halak.

De mi történik akkor, ha valaki elcsábul és nem 1200, hanem ennél kicsivel több kalóriát fogyasztott egyik nap? Szakemberek szerint az nem megoldás, ha másnap ugyanannyi kalóriával kevesebbet visz be a szervezetébe, mert az egészséges fogyásnál minden esetben tartani kell a napi 1200 kalória bevitelét. Érdemes a fogyókúra mellett a mindennapos testmozgást is beiktatni az életünkbe, hogy ha a bűn útjára is lépünk, akkor a mozgással ledolgozzuk a feleslegesen bevitt kalóriákat. Ezzel a módszerrel a kaliforniai egyetem kutatói nem igazán értenek egyet. Kísérletükbe fogyókúrázó nőket vontak be. A vizsgálati alanyok egyik csoportja naponta 1200 kalóriát engedett meg magának, de semmit sem sportoltak. A másik csoport nem foglalkozott a bevitt kalóriák számolgatásával, de mindennap mozogtak, vagyis sportoltak. Míg az első csoportba tartozó nők szinte semmit sem fogytak, addig a másik csoportba tartozó nők testsúlya valamelyest csökkent. A kaliforniai kutatók szerint tehát hiába figyeli valaki a bevitt kalóriákat, ha közben egy dekagrammtól sem sikerül megszabadulnia, ellenben a sport segítséget nyújt abban, hogy a zsírpárnáinknak sikeresen búcsút intsünk. A másik probléma szerintük az, hogy a kalóriaszámlálás megemeli a szervezetben a stresszhormonokat, ami fokozza az étvágyat, míg a sport boldogsághormonokat szabadít fel a szervezetünkben, növeli elégedettségünket, és aki rendszeresen edzi a testét, egyfajta tartással is rendelkezik és tudja, hogy mennyi munkájába került a felesleges kilókat leadni, így már csak ezért sem fogja a hűtőt kifosztani, amikor rátör az éhség.

A sportnak tehát nagy szerepe van egészségünk megőrzésében és a súlyunk csökkentésében is. Most nézzük meg, hogy néhány – egy órán keresztül végzett – intenzív mozgásforma mennyi kalóriát képes semmissé tenni. A vízi aerobic 400-600, a tenisz akár 800, az úszás 800-900, a futópados edzés 900, a futás és a korcsolyázás 700-800 és az evezés akár 600 kalóriától is képes megszabadítani bennünket.

Hagyjon választ!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*