Kandalló előtt üldögélő pár vörösborral koccint.

Az elmúlt évtizedekben számtalan kutatás zajlott az alkoholfogyasztással kapcsolatban. A legtöbb vizsgálat azt támasztja alá, hogy az alkohol mértékkel fogyasztva igenis jót tesz az egészségnek, és csak nagy mennyiségben okoz súlyos egészségügyi problémákat.

A vörösbor például mértékkel fogyasztva védi a szív- és érrendszert és közömbösíti a szervezetben található méreganyagokat, amelyek felelőssé tehetők a különféle megbetegedések miatt. Bármilyen mértékletes alkoholfogyasztás gátolja az érelmeszesedés kialakulását, csökkenti az agyat érintő súlyos betegségek kialakulásának kockázatát és javítja az összetett anyagcserezavart, amelyet orvosi szakszóval metabolikus szindrómának neveznek. Ebbe beletartozik a magas vérzsír- és vércukorszint, a hasi elhízás és a magas vérnyomás. Egyes kutatások az alkohol és az agy működését vizsgálták. Arra a következtetésre jutottak, hogy a naponta fogyasztott kevés alkohol – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint ez nőknél napi 20 grammot, míg férfiak esetében 30 grammot jelent – az időskori kognitív képességek csökkenését és a demencia kialakulását is képes megakadályozni. A naponta elfogyasztott kevéske alkohol védi az idősebbeket az Alzheimer-kórral szemben is. A kevés alkohol tehát védelmet jelent az agyi működésre, melyre magyarázat lehet, hogy az alkohol megakadályozza, hogy az agyban vérrögök alakuljanak ki. Egy amerikai kardiológus szerint a mértékkel fogyasztott szeszes ital képes megnövelni a szervezetben az úgynevezett „jó koleszterin” szintjét, megakadályozza a szervezetben kialakuló különféle gyulladásokat azáltal, hogy hígítja a vért és csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A túlzásba vitt alkoholfogyasztás pedig éppen az ellenkező hatást váltja ki. Szakemberek egybehangzó véleménye szerint a sok szeszes ital méregként hat a szervezetre, károsítva az ereket és a májat, ritmuszavarokat okoz, amely hirtelen szívhalált eredményezhet. A mértéktelen alkoholfogyasztás továbbá magas vérnyomást, agyi megbetegedéseket, időskori elbutulást és daganatos megbetegedéseket – hasnyálmirigy, máj, nyelőcső, száj – okozhat.

Érdekes vizsgálatok születtek tehát az alkoholfogyasztással kapcsolatban, mely felmérések azt is megállapították, hogy egészségügyi szempontból az egyik legveszélyeztetettebb csoportnak a semennyi alkoholt fogyasztók számítanak. Legkorábban tehát az absztinensek halnak meg valamilyen betegségben, aztán az alkoholfüggők és legtovább azok élnek, akik mértékkel isznak valamilyen szeszes nedűt. Ezzel összefüggésben Austinban is végeztek kutatásokat. A vizsgálatba bevont személyeknek figyelembe vették a szociális és gazdasági helyzetét, a fizikai aktivitását és a kísérleti alanyokat körülvevő szociális hálót, vagyis az emberi kapcsolatait is. A kutatási szereplők életét két évtizeden keresztül követték nyomon. Megállapították, hogy legkorábban azok halnak meg, akik teljesen kiiktatták életükből az alkoholt. A kutatók szerint vélhetően ez annak köszönhető, hogy ezek az emberek kevésbé éltek társadalmi életet, mint például az alkoholfüggők – akik a halálozási sorban a második helyre kerültek – és a mértékletes ivók, akik viszont a dobogó legfelső fokára kerültek az alkoholfogyasztás és a halálozás közötti összefüggés vizsgálatát fókuszba állító kutatáskor. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az alkohol megkönnyíti a szociális kapcsolatok kialakítását, márpedig ha valakinek vannak barátai és emberi támaszai, kevesebb az esélye, hogy akár testileg, akár lelkileg megbetegszik. Az alkoholt fogyasztó emberek gyakrabban áldoznak a pihenés oltárán, mint az absztinensek, akik sok esetben komolyabban is veszik az életet, vagy zuhannak depressziós állapotba.

Hagyjon választ!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*