Fiatal lány két kezében két álarcot tart, mindkettő róla mintázva, az egyiken szomorú, a másikon vidám.

Soha nem értettem azokat a családokat, ahol a családok tagjai évekig, netalántán évtizedekig nem beszélnek egymással, mert a harag beleköltözött a szívükbe. Aztán amikor az illető, akire haragudtak, hirtelen meghal, akkor a családtagokat mardossa a bűntudat, hogy miért nem voltak képesek megbocsátani szeretett rokonuknak.

A negatív érzelmek és a lelkiismeret-furdalás meg is betegítheti a haragtartó embereket. Feltehetjük a kérdést, hogy akkor is irgalmazzunk meg, akkor is nyújtsunk a másiknak békejobbot, ha a szívünk mélyén nem vágyunk erre, ha nem is áll igazából szándékunkban megbocsátani? Kutatást végeztek azzal kapcsolatban, hogy akkor mi történik, ha az emberek csak színlelik a kedvességet azzal a személlyel szemben, akit egyáltalán nem szívlelnek. Nos, a vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a megjátszott kedvesség, az elnyomott érzelmek feszültséget generálnak az emberi szervezetben, ami nem csupán betegségeket képes okozni, hanem érzelmileg meglehetősen ki is merítenek bennünket.

De akkor mit tegyen az a személy, aki haragszik egy hozzá közel álló személyre? A válasz a megbocsátás. Ha valakinek fontos az érzelmi, a lelki és a testi egészsége, akkor felhagy a haraggal, és a helyébe a szívében a szeretet érzése lép. Véleményem szerint úgy nem lehet élni, hogy egy életen át haragszunk valakire. Ezzel saját magunkat is megmérgezzük, és ezt nem én találtam ki. Észak-Karolinában folyt egy kutatás több évtizeden keresztül. A vizsgálati alanyok egyik csoportjába olyan személyek kerültek, akik hajlamosak voltak a haragtartásra, a dühre, a frusztrációra és az agresszióra. A másik csoportot pedig a szelídebb lelkületű emberek alkották. A haragos csoportba tartozók közül huszonöt százalékkal volt magasabb a halálozási arány. A legtöbben valamilyen szívprobléma miatt hunytak el. Egy másik kísérletben a Washingtoni Egyetem egyik híres tudósa azt a megállapítást tette, hogy a negatív érzelmek hatására mérgek termelődnek az emberi szervezetben, amelyek az egészségünket veszélyeztetik, vagyis a különféle szerveinket betegíthetik meg, de még lelki betegségeket is képesek okozni. Ellenben – ezt eddig is tudtuk – a pozitív érzelmek endorfint, azaz boldogsághormonokat szabadítanak fel a szervezetünkben.

Ahhoz, hogy meg tudjunk valakinek bocsátani, először önmagunkat kell kellőképpen ismerni és elfogadni. Ki kell alakítani magunkban a megbocsátás képességét, és akkor nem kell megjátszanunk az érzelmeinket. Meg vagyok róla győződve, hogy a negatív emberi érzelmek senkit sem tesznek boldoggá. Főleg ha egy olyan személy irányába érzünk negatívan, aki valaha közel állt a szívünkhöz. Meg kell tanulni elengedni a rossz dolgokat és befogadni a jót. Csak ekkor lehetünk igazán boldogok és testileg, illetve lelkileg is egészségesek. Mert ne feledd! A negatív indulatok mérget csepegtetnek bárkibe, amelyek aztán az egész lelkét és testét is megbetegíthetik.

Hagyjon választ!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*